Timi
Szia Jocó!
Örülök, hogy végre nem vagyok ilyen magányos itt az élménybeszámolóimmal. :D
Mindenek előtt gratulálok az eredményeidhez! :) Jelentkeztél valahová továbbtanulni? Ha igen, sok sikert, remélem, csütörtökön is csak pozitív híreket kapsz. ;)
Ami a spontán aktivációt illeti (amikor "csak úgy eszébe jut" az embernek a tudás), arról azt beszéltük meg a tanfolyamon, hogy elvileg létező jelenség (ugyanúgy, ahogy más "heuréka-élmények" is vannak, amikor az embernek teljesen váratlan időpontban váratlan dolgok, összefüggések jutnak eszébe, mintegy megvilágosodásként), de azért vizsgaeredményt vagy egyéb komoly dolgot nem érdemes építeni rá, mert sosincs garantálva.
A szó szerinti vagy a teljes anyag tanulása az tényleg nehéz ügy, mert a villámolvasás ugye a "rostálásra" való, de ha jól rémlik, erről beszélt is Kornél (talán pont a te kérdésedre), hogy ilyen anyagoknál a kiemelés, színezés, rajzolgatás az, ami segíthet. Egyébként (hacsak nem orvosnak, jogásznak vagy valami hasonlónak tanulsz majd) az egyetemen zömében nem ilyen tananyagok lesznek, mint az érettségi tételek, hiszen a tételeken már egyszer elvégezték a rostálást: vagy közösen az osztállyal, a tételek kidolgozásakor, vagy a tanár az óra előtt, mielőtt lediktálta a tételt. Az egyetemen ezt senki nem fogja elvégezni helyetted, és súlyos tankönyvekből vagy hosszadalmas jegyzetekből kell magadnak kihámoznod a lényeget. Úgyhogy szerintem addig még ne hagyd, hogy kiábrándulj a módszerből, és ne hagyd berozsdásodni a tanfolyamon szerzett tapasztalatokat, később még jól jöhet. :)
Én is így vagyok most, hiszen egyelőre csak regényeket olvasok, meg "szakkönyvekből" is csak hobbiból (ezeket azért villámolvasom, hogy legalább gyakoroljak kicsit), de igazán élesben majd szeptembertől fogom alkalmazni, amikor levelezőn kezdem a főiskolát a munka mellett.
Egyébként épp az előző héten jártam úgy, hogy nekiálltam egy könyv villámolvasásának. Fotóolvastam, pihentettem, átnéztem egyszer, kétszer, háromszor, felvázoltam az elmetérképet, aztán a végén rájöttem, hogy tulajdonképpen annyira érdekel a könyv, hogy akár minden vacakolás nélkül el is olvashattam volna, mert az elmetérkép részletezése során alig volt olyan rész, amit átugrottam, még ha nem is került fel az elmetérképre, de beleolvastam. Így végül ugyanannyi időt töltöttem vele, mint ha csak úgy elolvastam volna. Viszont úgy érzem, hogy a többszöri átolvasás és a jegyzetelés miatt sokkal mélyebben átláttam és megragadt bennem a könyv tartalma, kulcsgondolatai, mintha csak úgy elolvastam volna. Mindig szoktam egy kis olvasónaplót készíteni egy könyv elolvasása után, ez néha egy-két mondatban, de legfeljebb egy-két bekezdésben merül ki, azonban most az olvasónaplóm több oldalasra nyúlt, pedig nem a teljes áttekintés volt a célom vele, csak épp feljegyeztem benne a számomra legérdekesebb pontokat, amik a leginkább elgondolkodtattak vagy megmosolyogtattak, a teljesség igénye nélkül. Szóval ha nem is mindig időspórolással, de azért mindenféleképp hasznos a villámolvasás. :)
A speciális szemállással kapcsolatos kérdésedre én is kíváncsi vagyok, mert a fotóolvasás számomra is elég misztikus és megfoghatatlan, de minden esetre ha máshogy nem is segít, azt észrevettem, hogy mindenképp növeli az önbizalmamat olvasás közben a gondolat, hogy "ezt már fotóolvastam".
Egyébként a tanult "egyéb apróságoknak" én is nagy hasznát láttam a mindennapokban, rendszeresen relaxálok, és az elmetérképet is olyan gyakran használom, amilyen gyakran csak tudom, bármire: jegyzetelés, ötletelés, bevásárlólista, csomagolólista utazás előt, stb. :) Ezt is többek között azért igyekszem minél többet gyakorolni, mert így szeretnék majd jegyzetelni a főiskolán is.
Apropó elmetérkép. Ennek is nagy hasznát láttam, amikor egy-két hete helyettesítenem kellett az egyik kollégámat. A munkaköréről kaptam két, darabonként 8-10 oldalas segédletet (egy nyomtatott és egy kézzel írottat), amik végül is tényleg jók voltak, tudtam volna azok alapján dolgozni, de nagyon sokat kellett bogarászni, ami lassította a munkát, pedig azon a területen így is hatalmas elmaradások vannak, és amennyire lehet, katonásra kell venni a tempót. Ezért megkértem a munkatársamat, hogy mielőtt elmegy szabadságra, hadd üljek oda mellé és jegyzeteljem le, mit hogyan kell csinálni. Előkapkodtam mindenféle tollat, amit csak találtam az íróasztalom fiókjában (elég silány volt a választék az otthoni vidám tollkészletemhez képest, csak fekete-kék-piros-zöld tollakat sikerült találnom), és készítettem egy elmetérképes jegyzetet a folyamatról. Ez hatalmas segítségnek bizonyult az azt követő héten, mert nem kellett húsz oldalt lapozgatni állandó jelleggel, hanem minden ott volt egyetlen lapon előttem, csak rá kellett pillantanom, és tudtam, mi a következő lépés. Ez nagyon meggyorsította a munkát, ami sokat jelentett, mivel gyorsan kellett dolgoznom. Ráadásul a munkatársak más osztályról is a csodájára jártak az izgalmas kis jegyzetemnek, és volt, aki a kávészünetben kikérdezett róla, mi ez, hogy működik, majd másnap már büszkén mesélte, hogy a beosztottjainak is továbbadta, amit tőlem hallott. :)
Minden esetre örülök, hogy te is elhoztad az élményeidet, remélhetőleg a többiek is felbátorodnak. :) Sok sikert a továbbiakban is, és remélem, azért hasznát veszed még a tanfolyamon tanultaknak. :) És ha van valami eredményed a tudatos álmodással, azt is igazán megírhatnád (akár itt, akár emailben, ha szerinted nem tartozik erre a fórumra), mert engem is foglalkoztat, az alkotómunkában biztos nagy hasznát venném. Ha megosztod velem a tapasztalataidat, akár csak arról, hogy hogyan próbálkozol vele vagy hogyan álltál neki, annak nagyon örülnék. :)
Üdv:
Timi
